Termékek

A csupasz olvasztott szilícium-dioxid kapilláris alkalmazása CE-ben néha kényelmetlen lehet a nemkívánatos hatások miatt, beleértve a minta adszorpcióját vagy az EOF instabilitását.Ez gyakran elkerülhető a kapilláris belső felületének bevonásával.Ebben a munkában bemutatunk és jellemzünk két új polielektrolit bevonatot (PEC) a poli(2-(metakriloiloxi)etil-trimetilammónium-jodidot) (PMOTAI) és a poli(3-metil-1-(4-vinilbenzil)-imidazolium-kloridot) (PIL- 1) CE esetében.A bevont kapillárisokat különböző pH-jú, ionerősségű és összetételű vizes pufferek sorozatával vizsgáltuk.Eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgált polielektrolitok félpermanens (fizikailag adszorbeált) bevonatokként használhatók, legalább 5 menetes stabilitással, mielőtt rövid bevonatregenerációra lenne szükség.Mindkét PEC jelentősen csökkent stabilitást mutatott pH 11,0 mellett.Az EOF magasabb volt Good-pufferek esetén, mint a nátrium-foszfát pufferrel azonos pH-érték és ionerősség mellett.A kvarckristály mikromérleggel vizsgált PEC rétegek vastagsága 0,83, illetve 0,52 nm volt a PMOTAI és a PIL-1 esetében.A PEC-rétegek hidrofóbságát alkil-benzoátok homológ sorozatának elemzésével határoztuk meg, és eloszlási állandóként fejeztük ki.Eredményeink azt mutatják, hogy mindkét PEC hasonló hidrofób tulajdonságokkal rendelkezik, ami lehetővé tette a log Po/w > 2 vegyületek elválasztását. A kationos gyógyszerek szétválasztásának képességét β-blokkolók esetében mutatták ki, amelyek gyakran visszaélnek doppingolásban.Mindkét bevonat képes volt elválasztani az ionos folyékony 1,5-diazabiciklo[4.3.0]non-5-én-acetát hidrolízistermékeit erősen savas körülmények között, ahol a csupasz összeolvadt szilícium-dioxid kapillárisok nem tudták az elválasztást végrehajtani.