A huminsav (HA) a szerves anyagok bomlásának viszonylag stabil terméke, így felhalmozódik a környezeti rendszerekben.A huminsav elősegítheti a növények növekedését azáltal, hogy kelátot képez a nem elérhető tápanyagokból és puffereli a pH-t.Vizsgáltuk a HA hatását a növekedésre és a mikrotápanyag-felvételre hidroponikusan termesztett búzában (Triticum aestivum L.).Négy gyökérzóna kezelést hasonlítottunk össze: (i) 25 mikromol szintetikus kelát N-(4-hidroxi-etil)-etilén-diamin-triecetsav (C10H18N2O7) (HEDTA 0,25 mM C-on);(ii) 25 mikromol szintetikus kelát 4-morfolin-etánszulfonsavval (C6H13N4S) (MES 5 mM C-on) pH-pufferrel;(iii) HA 1 mM C-on szintetikus kelát vagy puffer nélkül;és (iv) nem tartalmaz szintetikus kelátot vagy puffert.Minden kezeléshez bőséges szervetlen vas (35 mikromol Fe3+) került.A kezelések között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a teljes biomasszában vagy a maghozamban, de a HA hatékonyan enyhítette a levelek interveinális klorózisát, amely a kelát nélküli kezelés korai növekedése során jelentkezett.A levélszövet Cu és Zn koncentrációja alacsonyabb volt a HEDTA kezelésben a kelát nélküli (NC) kezeléshez képest, ami arra utal, hogy a HEDTA erősen komplexbe hozta ezeket a tápanyagokat, így csökkentve a szabad ionok aktivitását és ezáltal a biológiai hozzáférhetőségét.A huminsav nem komplexálta annyira erősen a Zn-t, és a kémiai egyensúlyi modellezés alátámasztotta ezeket az eredményeket.A titrálási tesztek azt mutatták, hogy a HA nem volt hatékony pH-puffer 1 mM C-on, és a magasabb szint HA-Ca és HA-Mg flokkulációt eredményezett a tápoldatban.
