Termékek

Ennek a vizsgálatnak a célja az volt, hogy összehasonlítsa a valproát és a haloperidol hatásosságát a sürgősségi osztályon érintett betegek izgatottságának csökkentésében.80 akutan izgatott beteget jelöltünk ki intravénás nátrium-valproát (20 mg/kg) vagy intramuszkuláris haloperidol (5 mg/1 ml) kezelésre.Az izgatottságot a kiinduláskor és az első injekció után 30 perccel az Agitation-Calmness Evaluation Scale (ACES), a pozitív és negatív szindróma skála-izgatott komponens alskálája és az izgatott viselkedés skála segítségével mértük.80 nátrium-valproáttal kezelt betegnél az átlagos ± SD dózis 1541,5 ± 286 mg volt (940-2400 tartomány).Az átlagos beavatkozás utáni ACES-pontszámok a kiindulási értéktől a gyógyszerinjekció után 30 percig 4,73 (SD = 1,93) voltak a valproát csoportban és 5,45 (SD = 2,09) a haloperidol csoportban (P = 0,028).A beavatkozás után 30 perccel az átlagos változások tekintetében nem tapasztaltunk szignifikáns különbséget két további keverési skálán.A haloperidol-csoportban a betegek nagyobb hányada tapasztalt intenzív szedációt (36,2%, P < 0,001) és extrapiramidális tüneteket (8,7%, P = 0,007), mint a valproát csoportban (intenzív szedáció esetén 2,5%, extrapiramidális tünetek esetén egyetlen beteg sem).Az eredmények arra utalnak, hogy a sürgősségi pszichiátria klinikai gyakorlatában az intravénás valproát ugyanolyan hatékonyan csökkenti az izgatottságot, mint a haloperidol, és jobb biztonsági profillal rendelkezik.